Szépítő ételek Leleplezett ét(t)rendek

Szépítő ételek Leleplezett ét(t)rendek
ÍRTA: Mengyán Eszter

A reklámokból, az újságcikkekből, a tévéműsorokból és a csodatévő egészségguruktól folyamatosan áramlanak felénk azok a tippek és trükkök, amelyek garantálják, hogy szebbek, egészségesebbek, csinosabbak leszünk, ha bizonyos ételeket fogyasztunk. Miközben a legújabb amerikai trendétrendhez vásárolunk be alapanyagokat a bevásárlóközpontokban, jusson eszünkbe, hogy létezik más megoldás is.

Gyermekkorban még minden olyan egyszerű volt: ha nem ettük meg a levest, nem kaptunk desszertet, szombaton tésztanap volt, arra lehetett készülni, és a főzelékekből minimum három kanállal le kellett gyűrni a torkunkon, különben nem mehettünk vissza játszani; nem volt apelláta. Mint ahogy azt a közhelyet is valamikor a gyermek- és a botladozó tinikor határán tanultuk meg, amely szerint a szépség belülről fakad. Aztán jött a dackorszak, a pubertáskori csipegetés, később a hajnali reggelik ideje. Felnőtt fejjel, hátunk mögött olykor 10-12 óra munkával bizony egyre kevesebb figyelmet, időt és energiát fektetünk az étkezésekbe. Valahogy a fent említett frázis is kimegy a fejünkből, ahogy azt is elfelejtjük, mikor csúszott le a reggeli kávé, vagy már nem is tudjuk nevén nevezni az étkezéseinket: az ebédből vacsora, a vacsorából „hajnali”, a reggeliből pedig legtöbbször semmi sem lesz. Így pedig elég nehéz elkerülni a rakoncátlan ráncokat, a hajunkról is inkább a partvis szőre jut eszünkbe, mintsem a reklámszlogenek „egészségesen fénylő” jelzője.

Aztán még néhány ilyen év, és megdöbbenve tapasztaljuk, hogy nemcsak látható, hanem ténylegesen érezhető jelei mutatkoznak annak, hogy valami nincs rendjén, pedig még meg sem ettük a kenyerünk javát – sokszor a felét sem. Vannak, akik ilyenkor összevásárolják az összes létező welness-, fitnesz- és egészségmagazint, táplálkozási szakkönyvet, de laikusként sokszor képtelenek kiigazodni a megannyi – egymásnak sokszor ellentmondó – tézisen. Mások pedig inkább hagyják az egészet, hiszen nem olyan nagy a baj, és majd lesz ez így sem – de leginkább sehogy sem – alapon csak legyintenek egyet. „Ha valaki évtizedekig nem figyel oda magára, az meg is látszik rajta. Ráadásul, ha a nemtörődömsége miatt orvoshoz kell fordulnia, akkor onnantól kezdve kutya kötelessége elfogadni a szükséges gyógyszereket, mert azokat már nem lehet kiváltani vitaminokkal” – mondja Klima Anita magándietetikus, aki többek között a Magyar Dietetikus Országos Szövetség vezetőségi tagja. A dietetikusok feladata a táplálkozási szaktanácsadás, azaz a betegségek megelőzésében vagy egy beteg állapotának javításában, szinten tartásában nyújtanak segítséget. A hazai dietetikusok többsége kórházakban, egészségügyi központokban dolgozik, és a betegek nagy része itt találkozik velük először. Oda azonban semmiképp sem vezet egyenes út, ha egy kicsit átgondoljuk, mit teszünk a tányérunkra.

Azzal a céllal fordultunk Klima Anitához, hogy adjon néhány tanácsot szépítő ételek témájában, de néhány perc után azon kaptuk magunkat, hogy szinte mindenki a bevezetőben felsorolt médiumok trendrabszolgája, akik vakon hisznek a gyakran csak összeollózott gondolatokban. „Az, hogy átállunk rendszeres egészséges ételek fogyasztására, és azoktól megszépül a bőrünk vagy a hajunk, kizárólag egy esetben működik. Akkor, ha addig mértéktelen étkezést folytattunk, és utána fokozatosan – nem egyik napról a másikra – állunk át egy kiegyensúlyozott étrendre” – mondja a szakértő. És a tévhitek megdöntésének sora még csak most kezdődik. A bőrünket ugyanis nem tavasszal kell felkészíteni a nyárra, vagy télen a tavaszra. Ha egész évben egészségesen és mértékletesen táplálkozunk, akkor egyszerűen szépek leszünk, mert a testünk megkapja a megfelelő tápanyagokat. Hasonló módon nem a tavasz és a nyár az, amikor természetes vitaminokkal kell feltankolnunk a szervezetünket. napi 25–40 dekagramm gyümölcs – amibe a gyümölcslé is beleszámít – már elegendő lehet. Itt is fontos a mérték, hiszen a vacsora után elfogyasztott (akár kilónyi) friss gyümölcs esetenként csak alapos gyomorrontást vagy puffadást, gázképződést eredményezhet. Ha viszont ezt a szokást hosszú éveken keresztül fenntartjuk, akkor az erjedéses folyamatok akár extrém terhet is róhatnak a májműködésére, ami a későbbiekben elősegítheti a májbetegségek kialakulását.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyümölcs egészségtelen, de mivel magasabb víztartalma miatt gyorsabban emésztődik meg, ajánlott éhgyomorra vagy tízóraira, uzsonnára enni belőle. Még mindig sokak fejében az él, hogy a sárgarépa vagy a paradicsom gyakoribb fogyasztásával – a benne található béta-karotin miatt – könnyebben és szebben barnulhatunk a napon. „Aki barna bőrt szeretne, először gondolja át, hogy vajon a bőrrákot is ugyanúgy szeretné-e. Az, hogy valaki milyen barna, attól függ, hogy leégett-e alaposan húszéves kora előtt. Attól kezdve ugyanis minimum 50 faktoros naptejjel kellene kenegetnie magát. A napsugarak káros hatása ellen nem tudjuk a bőrünket egy plusz adag sárgarépával. „Tény, hogy nyáron több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Ez így mind rendben van, de ennek egy permanens folyamatnak kell lennie.” Dietetikus szakértőnk szerint télen sem lenne szabad azzal a kifogással élnünk, hogy elfelejtettünk salátát venni, hiszen a hideg évszakban egyszerűen csak korlátozottabbak a lehetőségeink a beszerezhető hazai növények tekintetében. A divat- és életmódmagazinok tavaszi címlapjain mindig ott virít a legújabb biztos recept, hogy megszabaduljunk a fölös kilóktól – már ha addig valami véletlen folytán nem sikerült. Anita viszont óva int mindenkit az őrült fogyókúráktól, hiszen annak általában nagymértékű tápanyaghiány lesz az eredménye. Vannak, akik eközben multivitamint szednek, nem is sejtve, hogy mennyire becsapják vele a szervezetüket. A testük ugyanis azt érzi, hogy megkapott mindent, és elkezd normális szinten dolgozni, holott a háttérben fennállhat egy minőségi tápanyag-hiány, ez pedig veszélyes lehet. Ugyanígy fölösleges például télen magunkba erőltetni egy nagyobb multivitamin-adagot. Ha ugyanis a szervezet védekező feladatát átveszik a mikro tápanyagok, akkor a testünk immunháztartása ellustul. “Ez teljesen természetes. Minek dolgozzon, ha dolgozik helyette valami más?

Ha viszont a későbbiekben történik valami, és robbanásszerűen szükség lenne rá, akkor nehezen fog stimulálódni, és egy esetleges betegség könnyedén ledönt bennünket a lábunkról.” Az általános tévhitek közé tartozik az is, hogy rengeteg gyümölcsöt kell fogyasztanunk. Azaz napi 25–40 dekagramm gyümölcs – amibe a gyümölcslé is beleszámít – már elegendő lehet. Itt is fontos a mérték, hiszen a vacsora után elfogyasztott (akár kilónyi) friss gyümölcs esetenként csak alapos gyomorrontást vagy puffadást, gázképződést eredményezhet. Ha viszont ezt a szokást hosszú éveken keresztül fenntartjuk, akkor az erjedéses folyamatok akár extrém terhet is róhatnak a májműködésére, ami a későbbiekben elősegítheti a májbetegségek kialakulását. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyümölcs egészségtelen, de mivel magasabb víztartalma miatt gyorsabban emésztődik meg, ajánlott éhgyomorra vagy tízóraira, uzsonnára enni belőle. Még mindig sokak fejében az él, hogy a sárgarépa vagy a paradicsom gyakoribb fogyasztásával – a benne található béta-karotin miatt – könnyebben és szebben barnulhatunk a napon. „Aki barna bőrt szeretne, először gondolja át, hogy vajon a bőrrákot is ugyanúgy szeretné-e. Az, hogy valaki milyen barna, attól függ, hogy leégett-e alaposan húszéves kora előtt. Attól kezdve ugyanis minimum 50 faktoros naptejjel kellene kenegetnie magát. A napsugarak káros hatása ellen nem tudjuk a bőrünket egy plusz adag sárgarépával felkészíteni.” Béta-karotinra szüksége van a szervezetünknek, mert ez a létfontosságú A-vitamin elővitaminja, a lényeg, hogy a bevitel ne haladja meg a szükséges mennyiséget. A szépség egyik kulcsa tehát a mérték, a másik pedig a kiegyensúlyozott étrend, amely viszont minden ember számára mást és mást jelent. Klima Anita dietetikus mindenkinek azt javasolja, hogy a húszas évei elején vegyen részt egy alapos belgyógyászati kivizsgáláson, ami tulajdonképpen semmi másból nem áll, mint vérvételből, vérnyomásmérésből, EKG-ból, súly- és magasságmérésből.

Ezután érdemes felkeresni egy szakembert egy teljesen ránk szabott étrend összeállításáért, aki figyelembe veszi többek között azt is, hogy a kliense milyen életmódot folytat. Hiszen ha valaki szellemi munkát végez napi 8-10 órában, akkor nem jó tanács az alacsony szénhidráttartalmú ételek fogyasztása, hiszen a szénhidrát szükséges az agyi tevékenységhez. Ha viszont egy sportolóról van szó, akkor soha nem lesz elég a napi 1200 kalória, mert lehet, hogy 4500 vagy 6000 kalóriát éget el egy nap. Az arányok helyes felállításában a táplálkozási piramisnak nagy szerepe van. A legalapvetőbb modell a következőképpen néz ki: talpazatán ábrázolják a napi mozgásmennyiséget, ezen az alapon áll az egynapi folyadékfogyasztás. A következő lépcsőfok eltér, attól függően, hogy a mennyiségi vagy a kalória bevitelt preferálják inkább. Az előbbi szerint a zöldség- és gyümölcsfélék, az utóbbi viszont a gabonaféléket helyezi oda. Ezután következnek a hús- és tejtermékek, a tojásfélék, majd a zsírok és az olajok, legvégül az édességek. Érdemes néhány szót ejtenünk a zöldségekről és növényekről, amelyek ilyenkor mégiscsak szembetűnően nagy kupacokban állnak a piacokon. A június és augusztus közti időszak egyik nagy előnye, hogy már minden szabadföldi, így nem kell azokat a nitrátos, műtrágyázott növényeket fogyasztanunk, mint például februárban.

És miért érdemes inkább a hazai növényeket fogyasztani? „Ennek humángenetikai okai is vannak. Itt élünk a Kárpát-medencében, nem az avokádóra és az aloe verára állt be a szervezetünk, hanem például a kamillára vagy a búzára. Alapvetően az ember genetikája a paleo kortól kezdve azt fogadja el, ami adott.” Mindig érdemes tehát a szezonális finomságokra koncentrálni – ezekben a hónapokban érik a meggy, a ropogós cseresznye, a ribizli, a málna, az egres. A zöldségek közül vásároljuk az újhagymát, a medvehagymát, a retket, a salátát, júliusban érik már a paradicsom és a sárgarépa is. A savanyú káposzta vagy a kovászolt uborka leve – ha nem túl sós – hígítva nemcsak kitűnő szomjoltó, hanem első osztályú C-vitamin-forrás is. Sőt akár ehető virágokkal is feldobhatjuk a tányért – ezek ugyanis hiába vannak kikiáltva fogyaszthatónak, legtöbbször csak a díszítést szolgálják. Kandírozott formában viszont szívesen fogyasztott csemege a rózsaszirom vagy az ibolyafej. A legfontosabb, hogy igyekezzünk lehetőség szerint mindig friss alapanyagokat használva étkezni, így mindenképpen biztosítjuk a szervezetünknek azokat a tápanyagokat, amelyektől valójában szépek leszünk. „Azt semmiképp se felejtsük el, hogy a szépséghez hozzátartozik a megfelelő mennyiségű alvás, a stresszmentes életmód, amely a mai világban inkább a pozitív és negatív stressz egymást kiegyenlítő arányával egyenlő. Ne drogozzunk, lehetőleg kevés alkoholt igyunk, és ne dohányozzunk. De egészségünkhöz a szociális kapcsolatok is hozzátartoznak: járjunk el színházba, moziba, örüljünk a gyerekeinknek, és legyünk sokat a családunkkal, érezzük jól magunkat a barátainkkal. Hiszen táplálkozhat valaki a tudomány szerint egészségesen, ha el van szeparálva, és nincsenek meg ezek a környezeti kapcsolatok, akkor az egész ugyanúgy nem ér semmit, mintha önmagára nézve a legkárosabb életmódot folytatná.”