Az első magyar Michelin csillagról másképp

Az első magyar Michelin csillagról másképp

Sokan, sokfélét mondtak, írtak a budapesti Costes étterem gasztronómiai elismeréséről. Természetes, hogy egy ilyen rangos kitüntetésnek nem csak a gasztronómia iránt érdeklődők örülnek, hanem az egész ország. Ráadásul a volt szocialista országok közül ebben csak a prágai Four Seasons szálloda étterme előzte meg Magyarországot. Ezzel hazánk is felkerült a gasztronómiai térképre. Egyes turisták úticélját ugyanis az évente kiadásra kerülő, Michelin-csillagos éttermeket felsoroló kiadvány, a Michelin Guide is befolyásolja. Vannak ugyanis, akik nem feltétlenül a „gulasch”-t szeretnék megkóstolni, inkább egy megbízható, magas minőségi követelményeknek megfelelő éttermet választanak.
Egy jó marhapörköltért nem adnak Michelin csillagot, legyen az bármilyen jóízű is. Ezért aztán nem is csoda, hogy a kitüntetett étterem filozófiája az, hogy ötvözze a magyar konyhaművészetet a modern, nemzetközi konyhával. A világ vezető éttermeinek konyhája ugyanis már-már laboratóriumra emlékeztet, mivel az idejáró vendégek nem szimplán jól akarnak lakni, hanem az újdonságot keresik. Olaszországban sem azok az éttermek kaptak Michelin csillagot, ahol csupán a makarónit készítik kiválóan, hanem például az a vendéglő, ahol az ókori Róma étkeit is felvonultatják, és akár élő hal vérével dúsított  marhavelőpudingot is kóstolhat az érdeklődő. Ennek megfelelően a magyar Costes étteremben az argentin Nicolas Delgado chef vezette konyha remekei között is különleges ételek találhatóak. Előételként választható többek között a „Bébi saláta a parmezán forgácsokkal és fenyőmaggal, szarvasgombás vinaigrette mártás”, vagy a „libamáj Blue Mountain kávéval ízesítve, házikenyérrel” a megszokott rántott sajt, rántott gomba helyett. A főételek között pedig megtalálható például a „kacsamell bőrén sütve árpagyöngyrizottóval, édesgyökérszósz” 
és  a magyaros ízvilág jegyében a „fényes mangalica-szűz krémes gesztenyével”, vagy a „harcsa krémes lecsómártáson, quinoa szemekkel, fokhagymahab”. Egyértelműen látszik, hogy a nívós éttermek már mind az alapanyag-választásban, mind az ételek összeállításakor figyelnek a vendégeik egészségére, és változatos, egészséges kombinációkat kínálnak.

Ön is kaphat csillagot, ha kipróbál új ízeket, alapanyagokat. Ezen különleges ételek felsorolásából itt van mindjárt a quinoa, az inkák által a „magok anyjának” tartott gabona, ami magasabb fehérje és rost tartalma miatt a rizs (főleg a fehér, fényezett rizs) kiváló alternatívája lehet. Coeliakiások is fogyaszthatják, ugyanis nem tartalmaz glutént. Sajnos ahhoz, hogy kisebb boltokban is kapható legyen még elég sokaknak kellene megismerni, és használni. Jól ismert és olcsón kapható viszont az étlapon szereplő rizottó alapanyagául választott árpagyöngy (gersli), ami nem más, mint hántolt árpa. A hozzá kínált édes ízű mártás nem karamellizált cukor, de még csak nem is gyümölcspüré - amit a hús után nem tudnánk megfelelően megemészteni - hanem az ősi gyógynövényből, az édesgyökérből készült szósz. Ez csak néhány olyan alapanyag, aminek kombinálásával változatosabbá és egészségesebbé teheti az ebédet. Engedje szabadjára a fantáziáját, párosítson megszokott alapanyagokat más fűszerekkel - akár olyanokkal amiket eddig csak édességekhez használt (fahéj, gyömbér) - vagy próbáljon ki új alapanyagokat. Ez nem azt jelenti, hogy többet ne készítse el a család kedvenc rakott krumpliját, vagy a hétvégi „húsleves-rántott hús” menüt el kellene felejteni, de hetente egyszer mindenképpen próbáljon ki valami újat. Így a főzés is izgalmasabb, élvezetesebb lesz, nem pedig egy megszokott kötelező munka. No és lehet, hogy egy új, egészségesebb családi kedvenc is születik.
Kalandra fel, legyen ön is csillagos szakács!